A jövő idő voi segédigével

A román voi segédigés jövőben egy személyt jelölő segédige után az ige a nélküli rövid főnévi igeneve áll: Voi lucra mâine de acasă. („Holnap otthonról fogok dolgozni.”) A segédige jelöli a személyt és a számot; az utána álló alak puszta főnévi igenév, nem ragozott jelen idejű alak.

Hogyan képezd a jövő időt a voi segédigével?

Válaszd ki az alannyal egyező segédigét, majd add hozzá az ige rövid főnévi igenevét a főnévi igenév a jelölője nélkül. Ez ugyanaz az a nélküli minta, amelyet a román főnévi igenévről és szótári alakról szóló cikk vezet be.

A jelentést hordozó ige nem változik a hat személyben: voi citi, vei citi, va citi, vom citi, veți citi, vor citi („olvasni fogok, fogsz, fog, fogunk, fogtok, fognak”). Mivel a segédige már jelöli az alanyt, egyértelmű szövegkörnyezetben a román elhagyhatja az alanyi névmást: Vom pleca la opt. („Nyolckor indulunk.”)

Miben különbözik a rövid főnévi igenév egy jelen idejű alaktól?

A szótári alak rendszerint a merge („menni”), a jövő idejű szerkezet azonban elhagyja az a elemet, és megtartja a rövid merge főnévi igenevet: Voi merge mâine. („Holnap elmegyek.”) A merge itt nem az „ő megy” jelentésű jelen idejű alak; szerepét az előtte álló jövő idejű segédige adja.

• Használd a voi + merge szerkezetet: Voi merge la bibliotecă. („El fogok menni a könyvtárba.”)
• Használd a vei + vedea szerkezetet: Vei vedea rezultatul. („Látni fogod az eredményt.”)
• Használd a va + fi szerkezetet: Va fi gata până vineri. („Péntekre kész lesz.”)
• Ne illessz a elemet a segédige után: Voi merge, nem Voi a merge.
• Ne használj jelen idejű végződést a segédige után: Vom lucra, nem Vom lucrăm vagy Vom lucrează.

Hogyan tagadd, és hová tedd a klitikumokat?

A nu a teljes jövő idejű szerkezet elé kerül. A hangsúlytalan tárgyi vagy visszaható névmások szintén a segédige előtt állnak, ezért tagadó mondatban az alapsorrend nu + klitikum + segédige + rövid főnévi igenév, állító mondatban pedig klitikum + segédige + rövid főnévi igenév. A tágabb rendszerhez lásd a román tagadást a nu szóval, a hangsúlytalan közvetlen tárgyi névmásokat és a hangsúlytalan közvetett tárgyi névmásokat.

Az első sor csak a szórendre emlékeztet: egy természetes tagadó mondathoz ige is kell, mint a Nu voi întârzia. alakban. Hétköznapi írásban néhány rövid klitikum kötőjelesen is megjelenhet, például Nu-l voi suna és Nu-ți voi trimite adresa. A helyük továbbra is a segédige előtt marad.

Hogyan kérdezz?

A románban a jövő időnek nincs külön kérdő alakja. Tartsd meg ugyanazt a segédigét és rövid főnévi igenevet, majd beszédben használj kérdő hanglejtést, írásban pedig kérdőjelet: Vei veni mâine? („Eljössz holnap?”) A kérdőszó állhat elöl: Când vei pleca? („Mikor fogsz elmenni?”)

• Eldöntendő kérdés: Vom începe la nouă? („Kilenckor kezdünk?”)
• Kérdés kitett alannyal: Când va ajunge Maria? („Mikor fog Maria megérkezni?”)
• Kérdés klitikummal: Îl vei vedea la gară? („Látni fogod őt az állomáson?”)
• Tagadó kérdés: Nu vei rămâne aici? („Nem maradsz itt?”)

Mikor használd ezt a jövő időt?

A voi segédigés jövőt jövőbeli esemény vagy állapot kifejezésére használd, különösen ha világos, személyt jelölő segédigei mintát szeretnél. Időhatározó nem kötelező: Voi termina raportul până mâine. („Holnapig befejezem a jelentést.”)

• Jóslat vagy várakozás: Cred că va ploua diseară. („Azt hiszem, ma este esni fog.”)
• Döntés, ígéret vagy tervezett cselekvés: Voi verifica datele și îți voi răspunde. („Ellenőrizni fogom az adatokat, és válaszolok neked.”)
• Múltbeli pontról szemlélt jövőbeli cselekvés: Știam că vei veni. („Tudtam, hogy el fogsz jönni.”) A román a știam múlt idejű ige után is megtartja a jövő idejű szerkezetet.
• Egy másik jövőbeli eseményhez képest korábbi jövő: După ce vei termina, vom discuta. („Miután befejezed, megbeszéljük.”)
• Határozott vagy felszólításszerű hanglejtéssel: Vei trimite documentele astăzi! („Még ma el fogod küldeni a dokumentumokat!”) Ezt az erőt a helyzet és a hanglejtés adja, nem egy új igealak.

Hogyan viszonyul a voi az o să és más jövő idejű alakokhoz?

A voi és az o să szerkezettel képzett jövő egyaránt utalhat a beszéd pillanata utáni eseményre. A Voi pleca mâine. és az o să szerkezettel alkotott O să plec mâine. is azt jelenti, hogy „Holnap elmegyek”. A felépítésük eltér: a voi után rövid főnévi igenév, az o să után jelen idejű kötőmód áll, például o să plec, o să pleci, o să plece. Ezt a mintát az o să szerkezettel képzett jövőről szóló külön cikk fejti ki.

Ezek a stílusleírások tendenciák, nem a helyes és helytelen román rangsora. A voi segédigés jövő a standard román élő szerkezete, nem tekintendő elavultnak. A segédige alakjai történetileg az „akarni” jelentésű a vrea igéből származnak, de a Voi pleca mondatban a voi jövő idejű szerkezetet alkot. Vesd össze a főigei vor alakot az Ei vor cafea. („Kávét akarnak.”) mondatban és a jövő idejű vor segédigét az Ei vor pleca. („El fognak menni.”) mondatban.

Milyen hibákat kerülj el?

• Ne használj a elemet a segédige után: Vei vedea, nem Vei a vedea.
• Ne ragozd a jelentést hordozó igét a segédige után: Vor lucra, nem Vor lucrează.
• Ne tedd a nu szót a segédige után: Nu voi pleca, nem Voi nu pleca.
• Ne tedd a hangsúlytalan klitikumot a főnévi igenév után: Îl voi ajuta, nem Voi ajuta-l.
• Ne téveszd össze a vor segédigét a Vor veni szerkezetben a főigei vor alakkal a Vor o cafea mondatban; az utána álló szerkezet és a jelentés megmutatja a különbséget.